Fel vagyunk készülve.
Megrendeltem és meghozták a békás oviszsákot. Lóci még aznap be is költözött, úgyhogy most egy mikrométernyi hely sincs benne a szükséges dolgoknak, viszont tele van autókkal, dínókkal, és még több dínókkal. Van még két napom alkudozni.
Elmentem bevásárolni a százas papírzsepkendőcsomagot, a gyerek-fogkefét, a gyerek-fogkrémet, kaptunk egy benti szandálnak való szandált használtan a barátnőmtől, vettem egy pizsamát az ALDI-ban (majd eszembe jutott, hogy haza tervezem vinni délben), befizettem az ebédet, vettem textilfilcet és silkoplast ragasztószalagot, mert eddig ez tűnik a legértelmesebb jelfelrajzolós-technikának az összes neten olvasott közül.
Szóval vásároltam, gugliztam, beszélgettem Lócival, olvastam megszámlálhatatlan "Ákos ovodába megy, Lea óvodába megy, Bori ovodába megy" mesét, most már csak arra lenne szükség, hogy velem is beszélgessen VALAKI végre, hogy mit csinál az ember a kisfia nélkül egész délelőtt. :( Hiányozni fog a kis disznó.
Eredetileg egész napra terveztük az ovit, András ugyan még júniusban megkérdezte, hogy biztos-e ez, de én akkor még nagyon biztos voltam. Nyáron azonban egy szép napon v i l l á m k é n t h a s í t o t t b e l é m, hogy ez azt jelenti, hogy egész nap külön lennénk, 8-4-ig, mint a felnőttek, és hirtelen teljesen abszurdnak tűnt a gondolat, hogy egy kis hároméves ebben jól érezze magát. Úgyhogy végül úgy döntöttem, hogy elég lesz nekünk a fél nap is, majd ha Lóci úgy dönt, hogy ott akar maradni, akkor megváltoztatjuk a megállapodást.
Mi történt még? Tekintve, hogy ősz van, vettem magamnak egy bordó körömlakkot, és egy anyatárs tanácsára hozzá egy top-coat körömlakkot az Essence-től. Magamtól az Essence márka közelébe se mentem volna, mély meggyőződésem, hogy az aluljáróból szedik össze őket az árusoktól, és attól is félnék, hogy összeverekednének a rendes sminkcuccaimmal fiókban, de erre a körömlakkra esküdött a barátnőm, és kipróbáltam. Szuperul tart, pedig ez ugye egy bordó körömlakk, ami nekem max 3 napot tartott eddig, de inkább kettőt. Hát most egy hete van a körmömön, és elégedett vagyok!
András ma csapatépítő vitorlázáson van a kollégáival, úgyhogy egyedül vagyunk Lócival. Ennek örömére hagytam őt aludni, Gilmore girls-t néztem és nem csináltam semmit egész reggel. Az utóbbi hetekben egyre kevésbé bírom rávenni a délutáni alvásra, és ha mégis elalszik nagy-nehezen, akkor másfél óra alvás után is éjfélig fent van, ami nem olyan nagy fun azért, ha jobban belegondolunk. Ideszerveztem az unokatesókat, és ettől azt várom, hogy fogok tudni egy picit magamnak is lenni, de valószínűleg a lakás fel fog robbanni estére. Négy gyerek konkrétan atomjaira szedi majd a teljes enteriőrt (!!), de megéri? Nanáhogy.
