A könyvek még mindig nem érdeklik, de tökéletesen érti már, mit akarok, és mit nem. Nem mindig követi, de kifejezi hozzá a véleményét. 
- kérsz banánt, Zsiga? 
- mem. 

A harapásról (amit hosszan is intenzíven alkalmazott az elmúlt hónapokban) kicsit leszakadtunk mostanában hálistennek, viszont nagy élvezettel önt ki dolgokat, például - mivel ő már régóta pohárból iszik - az innivalót örömmel löttyinti a földre. Ezért általában bosszankodás és méltatlankodás jár (részemről), és az én érzékeny kisfiam rá is jött apránként, hogy ez nem comme il faut viselkedés nálunk, így mostanában már ügyesen próbálja visszaadni a kezembe a poharat. Kivéve, amikor nem figyelek oda, és úrrá lesz rajta a kísértés... a múltkor például sétált a pohárral, és a fele kilöttyent a földre véletlenül. Állt, nézte, nézte a tócsát, majd nagy örömmel a maradékot is utánaöntötte. 
Máskor viszont mutatta nekem sajnálkozva, hogy óóóóóó! óóóóó! (vagyis hogy OTT van valami), majd elszaladt egy közelben fekvő wc-papírdarabért (amit előzőleg gurított le játékból), és elkezdte feltörölgetni. 

Lőrinc és ő minden áldott este, ha tehetik, nekilátnak az őrültködésnek. Apjuk most éppen Lőrinc ágya mellett egy matracon alszik, így vége-hossza nincs az ágyról matracra leszánkázásoknak, egymára vetődéseknek, bunyózásnak. Én meg közben olvasnék... de én nem tudok úgy, ha ekkora lárma van, éppen a Gyűrűk urát olvasom, annak is a második könyvét végezzük ki lassacskán, erre kérem KONCENTRÁLNI kell. Vagyis csak kellene. 

Zsiga egyébként elég önálló, tesz-vesz, jön-megy, belátogat apához, feláll mellé a földön álló erősítőre és rámol a karja mellett az íróasztalon. Ha meghallja, hogy apa hazajön, felderül az arcocskája és kiabálja, hogy amaaaa!!!! Vagy ababaaaaa, vagy valami hasonlót. 

Sokféle játékot játszik, tologatja az autókat és berreg hozzá (vagy düzzsög, vagy mi), fújja a sípot, morog az állatokhoz, élvezi a dínókat, bár egyelőre nincs nagy állatokra rákattanás nekem úgy tűnik. 

Azt nem írtam még talán, de régóta, már mióta ülni tud abszolút érzékelhető, mennyire szereti a zenét, szívesen táncol rá, régen kis pocaktáncokat, amióta áll és járni tud, igazi álló, lépegető kis táncikat táncol. Különösen a ritmusra érzékeny nagyon. Édes kicsi szivem.