1. még mindig nincs meg a barackszínű rúzsom. (el-vesz-tet-tem???) Végignéztem az összes lelőhelyet - igazi nőként minden táskámban lakik néhány rúzs, baj esetére - de semmi. Cserébe találtam egy régenlátott rózsaszínes rúzs-szájfényt, meg egy barackszínű szájfényt. az élet körforgása. 

2. szombaton András vigyázott a gyerekre egész nap, én dolgoztam. Estére ELTŰNT a kötőhártyagyulladására vett Tobrex szemcsepp. Kiderült, hogy a csöppentés után (amit Lóci gyűlöl, nyilván) békítésképp odaadta a gyereknek (MIÉRT????), és ő azzal a lendülettel el is hajította. Azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Úgyhogy szombat este elmentünk az ügyeletes patikába (mindnyájan, a gyerek már hálózsákban), hogy az én orvosi kamarás igazolványommal vegyünk egy új szemcseppet. András javasolta, hogy dobassuk el ezt is a Lócival, kövessük a nyomokat és akkor meglesz a másik is. 

3. Kiderült, hogy két egymás utáni nap, különböző gyógyszertárakban vásárolt Tobrex szemcsepp árai között 500 Ft differencia tud lenni. Elképesztő. 

4. Megnyílt egy kávézó a Bartók Béla úton, ahol KENGURUK vannak szabadon, meg nyulak meg teknősök meg szalamandrák és egy leguán is. Meg kígyók persze. A hétvégén Lócit kétszer is elvittük, egyszer az apjával mentek, de tegnap újráztunk, együtt. Nagyon menő, és most ne menjünk bele az állatkínzás-nem-állatkínzás kérdéskörbe, mert egyébként ez Lóci esetében még egy sima kutyánál is felmerül.

5. És nem hiszitek el, de András odaadta Lócinak az aprót a pénztárcájából, míg ült a szurikáták kerítésén láblógatva (bent homok), és nem hiszitek el, mi történt, hát képzeljétek, ki gondolta volna, a gyerek BEDOBTA az aprót a homokba. Addigra sikerült zen-attitűdöt kialakítanom az apa-fia ügyletekkel kapcsolatban, úgyhogy még A Lesújtó Pillantást sem alkalmaztam, amit pedig mi nők olyan tökéletesen tudunk, ami azt jelenti, hogy "tudod, hogy elbasztad, én is tudom, de nagylelkű vagyok és nem hívom fel rá a figyelmed, de azért annyira mégsem vagyok nagylelkű, hogy ne éreztessem veled, ki a tökéletes kettőnk közül. 

6. Most bementem és kihoztam a tobrex szemcseppet az ágyunkból, hogy Lóci, mikor reggel felébred, ne ezzel találkozzon először, mert akkor azt is eldobja. Tegnap éjjel nem volt erőm máshová tenni. Ami egy TELJESEN más helyzet, mint amit a kettes pontban leírtam, ezt remélem mindenki felfogja. Én ugyanis fáradt voltam. 

7. Holnap megyek a János Kórházba, hogy megtudjam, van-e ciszta, vagy nincs ciszta. Ha nincs ciszta, akkor elkezdődhet a stimuláció, amitől rettegek egyébként (nyilván nem konkrétan ettől, hanem az egész folyamattól, és attól, hogy milyen szar lesz, ha nem sikerül), ha van ciszta, akkor hazafelé beugrom a szülészetre, választok magamnak egy szimpatikus csecsemőt és hazahozom. Ha lehet olyat, aki nem dobál meg vonattal, ha nem azt csinálom, amit ő akar.