esküvőnkről amit tudni kell

Kitó és András

Kitó és András

34 hetes bakancslista

2019. március 18. - Kitó

1. elmenni még egyszer fodrászhoz

2. ...még egyszer moziba (innentől egy évig esélytelen - bár utoljára negyed éve voltam, akkor is az unokahúgomat vittem, előtte meg nyáron voltam, szóval nagy különbség nem lesz, de akkor is... még utoljára...)

3. kozmetikus. Már nem érem el a lábam. Se. 

4. pedikűrös. Erre még addig se bírtam rávenni magam, amíg nem egy csecsemővel voltam, mert annyira dekadensnek tűnt: anyuka elviszi az oviba a gyerekét, majd beül a pedikűröséhez, majd shoppingolni megy, esetleg ebédel valahol, összefut a barátnőivel...  Ugye, hogy hangzik? Persze a háromnegyede csak puszta fantázia, de a pedikűrös már önmagában is..

És persze van nem-kellemes bakancslista is: 

5. Feliratni a nagynéném gyógyszereit

6. elvinni Lócit szemészhez (elmenni magam is szemészhez?? na ez már majdnem olyan, mint a pedikűrös)

7. utánaérdeklődni idősek otthona-elhelyezéseknek (Nem nekem, bár néha úgy érzem magam). 

Mostanában megtaláltam a körömlakkokat. Minden héten kifestem a körmöm, hiszen van időm, miközben itthon fetrengek ücsörgök, és igyekszem rápihenni a délutáni programokra, vagy kipihenni a délelőttieket. Vagy csak úgy, unalmamban. Ma gyönyörű babarózsaszín. Asszem ettől is elbúcsúzhatok egy darabig a baba érkezése után. 

A hétvégén elmentünk a természettudományi múzeumba (Lócis bakancslista: "mozduljunk ki, amíg lehet"), aztán másnap az állatkertbe (mozduljunk ki... második felvonás). Na melyiket élvezte jobban a kis disznó? Naná, hogy a múzeumot. Mint az őrült rohangált a kitömött állatok között, és kiabálta, vooooooooooo!!!!óóóóóóóóóóó!!! Nézd, apa! Nézd mama! Egy óriási dinoszaurusz-szobor!!!
Cukikám. Az állatok nem dobták fel annyira, mint szokták, bár azért szépen végignéztünk mindent, és élvezte a zsiráf-etetést, meg a kismajmokat is, de főleg kifele menet a Holnemvolt-parkos játszóteret. 

Én ellenben ettől a két programtól totálisan és szürreálisan kifáradtam. Utána délután lényegében csak az ágyon kerestem az egyetlen pozíciót, ahogy tudok lélegezni. Aludtam, pihentem, néztem magam elé... fúúú Lócival ilyenkor még körbebicajoztam a Velencei tavat... 

Rengetegnek tűnik a maradék 5-6 hét. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kitoesandras.blog.hu/api/trackback/id/tr4214698864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása